PROTESTÁNS ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE

SZÖVETSÉGI ALAPSZABÁLY

  (A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

Az Egyesület alapszabályának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a 2014. május 28-án és a 2014. december 10-én megtartott Közgyűlés fogadta el. A módosítások félkövér dőlt betűtípussal vannak szedve.

 

1) A Szövetség neve:

PROTESTÁNS ÚJSÁGÍRÓK SZÖVETSÉGE – rövidített neve: Prúsz

A PROTESTÁNS ÚJSÁGIRÓK SZÖVETSÉGE EGYESÜLETI FORMÁBAN MŰKÖDŐ KÖZHASZNÚ SZERVEZET, ÖNÁLLÓ JOGI SZEMÉLY – A PROTESTÁNS FELEKEZETEKHEZ KÖTŐDŐ MÉDIAMUNKÁSOK SZAKMAI ÉS ÉRDEKVÉDELMI KÖZÖSSÉGE.

(A szervezetet a Fővárosi Bíróság – „közhasznú” minősítéssel – 11 051. sorszám alatt vette nyilvántartásba.)

 

2) A társadalmi szervezet székhelye:

1117 BUDAPEST, Magyar tudósok krt. 3.

 

3) A Protestáns Újságírók Szövetségének (továbbiakban: Szövetség) célja, tevékenysége:

A Szövetség célja, hogy képviselje a médiumokban és a közéletben a keresztény/keresztyén értékrendet, támogassa a protestáns értékeket magukénak valló médiamunkások szakmai törekvéseit.

A Szövetség szervezi és támogatja a tömegtájékoztatás protestáns szellemű megnyilvánulásait. Mediátor szerepet vállal a világi média és az egyházak képviselői között, támogatja és – igény esetén – koordinálja közös célok megvalósítását.

A Szövetség célja elősegíteni, hogy az egyház tevékenységével kapcsolatos híreket – az egyház szellemiségét, üzenetét, állásfoglalásait, tanításait – reálisan, hatékonyan kommunikálják a médiumokban.

A Szövetség célja, hogy hathatós segítséget nyújtson a protestáns egyházaknak, gyülekezeteiknek, intézményeiknek a médiumokkal való kapcsolattartásban.

A Szövetség ápolja a határon túli magyarsággal való kapcsolatokat.

A Szövetség figyelemmel kíséri és – szükség esetén – összehangolja tagjai tevékenységét, részükre érdek-képviseleti fórumot teremt.

A Szövetség segíti tagjait szakmai, lelki és erkölcsi fejlődésükben, és ösztönzi őket egymás támogatására.

A Szövetség együttműködik hasonló célú magyarországi és nemzetközi szervezetekkel.

Céljai elérése érdekében a Szövetség fórumokat tart, rendezvényeket és tanulmányi napokat szervez, pályázatokat nyújt be, és céltámogatásokat vesz igénybe, továbbá korszerű eszközökkel segíti elő tagjai között az információáramlást. A Szövetség maga is ír ki pályázatokat, (ösztön) díjat, díjakat alapíthat, illetőleg javaslatokat tesz ezek odaítélésére.

 

A Szövetség által végzett közhasznú tevékenységek:

 

a./ nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

A fenti közhasznú tevékenység az alábbi közfeladathoz kapcsolódik:

A szakképzésről szóló 20II. évi CLXXXVII törvény alapján a szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében:

• meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait és az ehhez tartozó modultérképet,
• kidolgoztatja a szakmai tantárgyak és tananyagegységek (modulok) tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit,
• gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséről, valamint a szaktanácsadás megszervezéséről és működtetéséről,

(A szakképzésről szóló 20II. évi CLXXXVII törvény 73. § (2) b) d) és e) pont, állami közfeladat)

A Szövetség a közfeladat ellátását úgy kívánja elősegíteni, hogy az újságíró – képzést folytató intézmények tantárgyi követelményrendszerére javaslatokat tesz, szakmai ajánlásokat készít. Az újságírás terén kiemelkedő munkát végző oktatók szakmai továbbképzését támogatja.

 

b./ kulturális tevékenység:

A Szövetség kulturális tevékenységéhez kapcsolódó közfeladat megnevezése: Közművelődéshez való jog, a közművelődési tevékenység támogatása

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 73. § (1) és (2) bekezdése alapján a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.  A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.

A Szövetség támogatja azt, hogy a sajtótermékekben minél nagyobb számban jelenhessenek meg olyan jellegű írások, melyek hozzájárulnak a kulturális értékek megismertetéséhez és megőrzéséhez. Az újságírók részére szakmai konferenciákat szervez, és az újságírás kiemelkedő alakjait Rát Mátyásról elnevezett saját alapítású díjjal jutalmazza.

 

4) A szervezet tagsága, a tagok jogai és kötelességei

 4.1) Rendes tagság:

Rendes tag lehet az, aki

• magyar vagy magyar nyelven is publikál a nyomtatott vagy az elektronikus sajtóban, illetőleg alkotó módon tevékenykedik audiovizuális (rádió, televízió, film, internet, reklám stb.) szakterületeken, ezek szerkesztőségeiben, avagy sajtómunkát végez valamely intézmény, szervezet, vállalat kötelékében;

• legalább egy éve dolgozik rendszeresen a média valamely területén, avagy ezek oktatásában – oktatóként vagy hallgatóként – legalább egy esztendeje részt vesz;

• a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsához tartozó protestáns tagegyházak valamelyikéhez kötődő, hitét vállaló és gyakorló keresztény/keresztyén.

A Szövetség teljes jogú, rendes tagja csak az a magánszemély lehet, akinek személyében a fenti feltételek együttesen teljesülnek, elfogadja a Prúsz alapszabályát, és a Szövetségbe való felvételét legalább két szövetségi tag támogatja.

A Szövetség nem zárja ki rendes tagként való felvételét annak sem, aki tevékenységét a médiában vagy ennek oktatásában nyugdíjasként végzi, illetve e területről vonult tényleges nyugállományba.

 

4.2) Pártoló tagság:

A Szövetség pártoló tagjai lehetnek mindazok a természetes és jogi személyek, akik a Szövetség célkitűzéseit és alapszabályát elfogadják, tagdíjat fizetnek, vagy a Szövetség tevékenységében munkával, természetbeni juttatással történő közreműködést vállalnak.

 

4.3) Tiszteletbeli tagság:

A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet az a személy, akit – kiemelkedő tevékenysége, társadalmi megbecsülése alapján – ezen tisztségre a Szövetség közgyűlése feljogosít.

 

4.4) Belépéssel kapcsolatos eljárás:

A rendes és a pártoló tagok felvétele az alapszabály megismerése után kitöltött belépési nyilatkozat alapján történik. A belépési nyilatkozatban a tagsági jogosultságot kérő személynek nyilatkoznia kell arról, hogy az alapszabályt magára nézve kötelezőnek tartja, nyilatkoznia kell arról, hogy a média mely területén dolgozik, milyen médiamunkát vagy oktatási tevékenységet végez, továbbá arról, hogy mely felekezethez kötődik, illetőleg milyen gyülekezeti kapcsolattal rendelkezik. A felvételi kérelemnek minősülő belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani. A felvételről az elnökség 2/3-os minősített többségű határozattal jogosult dönteni.  A felvételi határozat ellen – annak kézhezvételét követő 15 napon belül – fellebbezésnek van helye a közgyűléshez.

 

4.5) Jogok és kötelezettségek:

A Szövetség rendes tagja jogosult a Szövetség rendezvényein, a Szövetség munkájában, bizottságaiban részt venni, a határozati javaslatokról véleményt alkotni, a javaslatokról szavazni.  Jogosult mindazon információk megismerésére, melyeket a Szövetség közzétesz. A Szövetség közgyűlésén szavazati joggal rendelkezik; az alapszabállyal vagy bármely más – a közgyűlés hatáskörébe tartozó – kérdéssel kapcsolatban véleményt nyilváníthat, és határozati javaslatot tehet. Személyi javaslatot tehet tisztségek betöltésére, és a Szövetség tisztségeire ő maga is jelölhető, illetőleg megválasztható.

A pártoló tag és a tiszteletbeli tag a közgyűlésen és más rendezvényeken meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet, felszólalhat, azonban szavazati joga nincs.

A Szövetség rendes, pártoló és tiszteletbeli tagja ugyanakkor köteles az alapszabály, a közgyűlés határozatok és etikai kódex rendelkezéseinek megtartására, nem veszélyeztethetik a Szövetség céljainak megvalósítását és a Szövetség tevékenységét. A rendes és a pártoló tagok a közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat kötelesek a tárgyév első felében befizetni.

 

4.6) A tagság megszűnése:

• a tag kilépésével;
• a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
• a tag kizárásával;
• a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
• a Szövetség megszűnésével

A Szövetség tagja kilépési szándékáról az elnökséget írásban köteles értesíteni. A tagság a bejelentés érkeztetésének időpontjában szűnik meg.

Amennyiben az elnökség észleli, hogy a tag a tagsággal járó alapszabályi feltételeknek nem felel meg, úgy ennek igazolására a tagot írásban felhívhatja. Amennyiben a felhívásban foglaltaknak a tag nem tesz eleget, illetőleg bebizonyosodik, hogy a tagsági feltételek a személy vonatkozásában nem teljesülnek, úgy az elnökség a tag tagsági jogviszonyát 30 napos határidővel írásban felmondja és a tagot a nyilvántartásból törli.

Az elnökség kizárhatja a Szövetség tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Aki kétszeri felszólítás ellenére nem fizeti meg a közgyűlés által meghatározott tagdíjat, annak tagságát az elnökség kizárással megszünteti, és erről a tagot határozattal értesíti. A fizetési felszólítást ajánlott tértivevényes levélben kell a tag részére elküldeni. A fizetési felszólításban 15 napos fizetési határidőt kell biztosítani a tag részére, és figyelmeztetni kell a fizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire is.

A tag kizárását a Szövetségből – etikai fegyelmi eljárás lefolytatását követően – az etikai bizottság is javasolhatja az elnökségnek, amennyiben azt észleli, hogy a tag a Szövetség céljaival össze nem egyeztető módon tevékenykedik.

A kizárást megtárgyaló ülésre a tagot meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen lehetőséget kell biztosítani számára, hogy az ellene felhozott okokkal szemben védekezni tudjon. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A tagsággal kapcsolatos elnökségi, valamint etikai fegyelmi határozatok ellen – a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül – a közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés a fellebbezésről a soron következő ülésen dönt. A tagot a fellebbezést elbíráló közgyűlésre meg kell hívni. A fellebbezési eljárásban a tag számára lehetővé kell tenni, hogy az ellene felhozott okokkal szemben védekezni tudjon.

 

5) A Szövetség szervezeti felépítése

A/        közgyűlés

B/         Elnökség: elnök, alelnök, titkár (ügyvezető elnökség), valamint a közgyűlés által választott 4 tag, összesen 7 fő, továbbá – működésük idején – az eseti bizottságok elnökei

C/        Felügyelő bizottság

D/        Etikai bizottság

E/         Eseti bizottságok

Amennyiben az elnökség észleli, hogy a tag a tagsággal járó alapszabályi feltételeknek nem felel meg, úgy ennek igazolására a tagot írásban felhívhatja. Amennyiben a felhívásban foglaltaknak a tag nem tesz eleget, illetőleg bebizonyosodik, hogy a tagsági feltételek a személy vonatkozásában nem teljesülnek, úgy az elnökség a tag tagsági jogviszonyát 30 napos határidővel írásban felmondja és a tagot a nyilvántartásból törli.

 

5/A) A közgyűlés

A Szövetség döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés alkotó tagjai a szövetségi tagsággal rendelkező magánszemélyek. A közgyűlésre meg kell hívni a Szövetség pártoló és tiszteletbeli tagjait is, akik azonban szavazati joggal nem rendelkeznek.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• A Szövetség alapszabályának elfogadása, módosítása, kiegészítése;
• a Szövetség éves költségvetésének, zárszámadásának jóváhagyása;
• az elnökség éves beszámolójának megvitatása, elfogadása;
• A Szövetség éves beszámolójának és közhasznúsági mellékletének megvitatása, elfogadása
• a Szövetség megszűnésének elhatározása, más egyesületekkel történő egyesülés jóváhagyása;
• a tagdíjak megállapítása;
• tagfelvétel, kizárás, a tagsági jogviszony felmondásával és a fegyelmi ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos fellebbezés elbírálása;
• az elnök, a titkár, az elnökségi tagok, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak és elnökeinek megválasztása
• egyéb tisztségek létesítése, a tisztségviselők személyének jelölése és választása
• mindazon kérdések megtárgyalása, amelyet jelen alapszabály vagy jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal

A közgyűlés eseti bizottságok felállításáról is határozhat. (Ilyen bizottságot – rendkívüli esetben – két közgyűlés között a Szövetség elnöksége is felállíthat.)

A közgyűlés jogosult a tisztségviselők – így akár az elnök vagy az elnökség – feladatkörének bővítésére, ugyanakkor határozatával egyes intézkedéseket saját hatáskörébe vonhat.

 

A tisztségviselők választása:

A tisztségviselőket a közgyűlés jelöli. A jelöléshez a jelenlevők ¼-ének egyetértése szükséges.

A tisztség elnyeréséhez a leadott érvényes szavatok 50%-ánál több szükséges.

 

A közgyűlés működése:

A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell összehívni, továbbá bármikor, ha a Szövetség tagjainak egyharmada ezt – a cél megjelölésével – kéri.

 

A közgyűlést össze kell hívni:

1. minden olyan kötelezettségvállalás elhatározásához, melynek költségkihatása meghaladja az előző évi bevétel 50%-át.
2. a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
3. a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
4. a Szövetség céljainak elérése veszélybe került.

A b, c, d pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

A közgyűlést az elnök jogosult összehívni, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes.

Az arra jogosult tisztségviselő a közgyűlést a napirendet tartalmazó meghívóval hívja össze a közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 8 nappal korábban kézbesített elektronikus vagy postai levélben. A meghívóban szerepelnie kell a Szövetség elnevezésének és székhelyének, az ülés idejének és helyszínének is.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a Szövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés nyilvános. A nyilvánosság csak olyan – rendkívüli – esetben korlátozható, amikor annak biztosítása ütközik törvénybe (pl. a személyes adatok védelmében). A nyilvánosság kizárásáról az elnök határoz.

A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak 50%-a + egy személy megjelent. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes. A megismételt közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, amely tényre a meghívóban a tagok figyelmét fel kell hívni.

 

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A közgyűlés vezetése: A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes elnököl, és gondoskodik a közgyűlés jegyzőkönyvének vezetéséről. Indítványt tesz a jegyzőkönyvet vezető személyre és a két hitelesítőre, akiknek személylét a közgyűlés választja meg. Ismerteti a napirendet, vezeti a vitát, biztosítja az ülés fegyelmét. Az elnök számlálja meg a szavazatokat, kimondja a határozatokat és azok szavazati arányait. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Az alapszabály, illetőleg a közgyűlés döntése irányadó abban a kérdésben, hogy a napirendi téma nyílt vagy titkos szavazással kerül-e elbírálásra. Amennyiben nem személyi kérdésről van szó, úgy a közgyűlés általánosságban nyíltan szavaz. A jelenlévő tagok 2/3-ának kérésére azonban bármely kérdésben titkos szavazást kell elrendelni.

A jelen lévő, szavazatra jogosult tagok a napirenden szereplő ügyekről egyszerű szótöbbséges határozattal döntenek. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Minősített, 2/3-os többségű szavazat szükséges

–          költségvetés elfogadásához;

–          éves beszámoló jóváhagyásához;

–          vállalkozási tevékenység elkezdéséhez.

A Szövetség alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Szövetség céljának módosításához és a Szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlés levezető elnöke, a két hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

A közgyűlésen megjelentekről jelenléti ívet kell felvenni, amely tartalmazza a tag nevét, lakóhelyét és aláírását.

A közgyűlés határozatait a Határozatok Könyvében külön is nyilván kell tartani. A határozatok könyvéből ki kell derülnie a döntés tartalmának, időpontjának, hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának, valamint nyílt szavazás esetén a szavazásban részt vevők személyének is.

A Határozatok Könyvét a Szövetség székhelyén kell nyilvántartani, abba bárki betekinthet, tartalma nyilvános.

A határozatokról az érintett szerveket, személyeket a határozat kivonat megküldésével 15 napon belül írásban értesíteni kell.

A Szövetség közhasznú rendelkezéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról köteles a Prúsz honlapján (www.prusz.hu) évente egyszer, október 30-ig beszámolót közzétenni.

 

5/B) A Szövetség elnöksége

A Szövetség tisztségviselőit a szervezet tagjai maguk közül választják. Tisztségviselővé választható a Szövetség bármely tagja.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Nem választható elnökségi taggá, valamint az ellenőrző (és az) etikai bizottság tagjává az a személy, aki politikai pártban vezető tisztséget tölt be.

Az elnökséget a közgyűlés választja 4 évi időtartamra. Az elnökség tagjai a Szövetség vezető tisztségviselői.

A Szövetség elnökségét képezi:

az elnök,

az elnökhelyettes,

a titkár,

a közgyűlés által választott további négy tag,

az eseti bizottságok elnökei (az egyes bizottság működésének ideje alatt).

Vezető tisztségviselők esetében arra kell törekedni, hogy az elnök (elnökhelyettes) és a titkár különböző protestáns felekezet tagja legyen, az elnökségben pedig lehetőleg mind a négy alapító felekezet (református, evangélikus, baptista, metodista) képviselve legyen.

 

Az elnökség feladatai:

• gondoskodik a jogszabályok betartásáról;
• gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
• gondoskodik a Szövetség alapszabályának 3. pontjában meghatározott célok és feladatok

megvalósulásáról;

• koordinálja a Szövetség gazdálkodását;
• évente értékeli a Szövetség munkáját, az erről szóló jelentést a közgyűlés elé terjeszti,
• javaslatot tesz tiszteletbeli tag megválasztására;
• dönt mindazokban a kérdésekben, melyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe;

Az elnökség tagjai a Szövetség ügyeiben a legnagyobb gondossággal, a Szövetségérdekeinek szem előtt tartásával kötelesek eljárni. A Szövetségnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint tartoznak felelősséggel.

Az elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik, egyebekben ügyrendjét maga állapítja meg.

Az elnökség – beszámolási kötelezettség terhe mellett – valamennyi hatáskörét az elnök, alelnök, titkár alkotta ügyvezető elnökségre ruházhatja.

Az elnökség és az ügyvezető elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van.

Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni.

A meghívókat legalább 8 nappal az ülésnap előtt ki kell küldeni.

Az elnökségi ülések állandó – szavazati joggal nem rendelkező – meghívottai az állandó bizottságok elnökei is.

Lehetőség szerint minden döntéshozatalt igénylő kérdésben érintett (érdekelt) személyt vagy szervet meg kell külön is hívni arra az elnökségi ülésre, amelynek napirendjén a szóban forgó kérdés szerepel.

Határozatait az elnökség egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

Azokat az elnökség által hozott határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt vagy személyeket érintenek, írásban kell az érintettek tudomására hozni, a döntés meghozatalától számított 15 napon belül.

A közgyűlés és az elnökség határozatai bárki számára nyilvánosak és a Szövetség irodáján hozzáférhetőek, azokról – saját költségen – másolat készíthető.

Az elnök: A Szövetség elnökét a közgyűlés választja 4 évre.

A Szövetséget az elnök az alapszabályban meghatározott körben egy személyben képviseli. Összehívja a közgyűlést, azon elnököl. Legalább háromhavonta összehívja az elnökséget, az elnökségen belül kijelöli a feladatok végrehajtásáért felelős személyeket. Szakmai és társadalmi kapcsolatokban képviseli a Szövetséget.

Az elnök önállóan jogosult minden olyan döntés meghozatalára, amely a Szövetség alapszabályban rögzített tevékenységi körébe esik, feltéve, hogy annak költségvonzata nem haladja meg a Szövetség előző évi bevételének a felét.

Az elnök feladatai ellátásáért külön díjazásra jogosult, igazolt költségeit elszámolhatja.

Az elnökhelyettes: Az elnök akadályoztatása esetén ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az alapszabály az elnök hatáskörébe utal.

A titkár: A Szövetség titkárát a közgyűlés választja 4 évre.

A titkár felelős a Szövetség ügyviteléért, a határozatok végrehajtásáért.

–          Előkészíti a testületi (közgyűlés, elnökség) ülések napirendjét és gondoskodik a döntések végrehajtásáról;

–          gondoskodik a határozatok írásba foglalásáról és azok őrzéséről;

–          gondoskodik arról, hogy a közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek legyenek.

–          gondoskodik arról, hogy a nyilvántartásból megállapítható legyen a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

–          gondoskodik arról, hogy a támogatások mértékére és felhasználására vonatkozó közlemény nyilvánosan a Prúsz honlapján (www.prusz.hu) minden év október 30-ig megjelenjen;

–          gondoskodni köteles a közhasznúsági melléklet előkészítéséről a törvényes tartalommal;

–          gondoskodik a Szövetség oktatási, művészeti tevékenységeinek szervezési kereteiről, végzi ezek adminisztrációját, nyilvántartja a Szövetség pályázatait és adományait.

• A titkár egyes részfeladatai ellátásával – eseti jelleggel – az elnökség bármely tagját, a Szövetség bármely bizottságát vagy tagját megbízhatja.

 

5/C) Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság két tagját a közgyűlés választja 3 évre.

( A korábban ellenőrző bizottságként megnevezett testület látja el  Felügyelő Bizottság feladatait)

A Felügyelő Bizottságra  a Ptk. 3:26.§, 3:27. és 3: 28.§-ban  foglalt szabályok irányadóak.

Az felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

 b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve

d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

A bizottság szükségeshez képest, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülést bármely tag összehívhatja.

A Felügyelő Bizottság ülése nem nyilvános. A  bizottság ülése akkor határozatképes, ha minden tagja megjelent. A határozathozatal nyílt szavazás útján, egyhangú szavazattal történik.

A bizottság ellenőrzi a Szövetség működése kapcsán a jogszabályok, valamint az alapszabály és más szabályok betartását;

–          véleményezi a Szövetség költségvetését, és erről a közgyűlésnek jelentést tesz;

–          ellenőrzi a Szövetség gazdálkodását, a költségvetés betartását, a pénzügyi fegyelem és a határozatok pénzügyi jogszabályainak betartását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja;

–          az esetlegesen észlelt szabálytalanságról értesíti az elnökséget.

 

A Felügyelő Bizottság a Szövetség bármely szervének működésével kapcsolatosan észrevételt, javaslatot tehet.

A bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

 Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

 

5/D) Etikai bizottság

Az etikai bizottság elsősorban konkrét ügyek kivizsgálására és véleményezésére hivatott, úgynevezett készenléti bizottság, amelynek csupán elnökét kell mindenképp megválasztania a közgyűlésnek egy választási ciklusra, azaz 4 esztendőre.

Az etikai bizottság elnöke folyamatosan figyelemmel kíséri a szakma erkölcsi állapotát, nyomon követi az etikai követelmények érvényesülését; állást foglal a Szövetségen belül felmerülő problémákkal, esetekkel, bejelentésekkel kapcsolatban; vitás kérdésekben segíti az elvi állásfoglalások kialakítását.

Az etikai bizottság a Szövetség bármely tagjának vagy testületének kérésére indíthat vizsgálatot, előtte azonban további két, a kivizsgálandó kérdésben általa leginkább kompetensnek tekintett személy (Prúsz-tag) ideiglenes bizottsági tagfelvételére tehet javaslatot az elnökségnek vagy a közgyűlésnek. Az elnök által ideiglenes bizottsági tagnak javasolt személyek egyikét az elnökség vagy a közgyűlés saját – többségi mandátummal választott – jelöltre cserélheti, és a közgyűlés (de csak a közgyűlés) úgy is határozhat, hogy az elnök mellé állandó tagokat is választ az etikai bizottságba.

Az etikai bizottság konkrét ügyekben kialakított álláspontját a Szövetség elnökségéhez nyújtja be, amely az állásfoglalást változatlan tartalommal vagy elnökségi határozattal kiegészítve továbbítja az érintetteknek, illetve az etikai vizsgálat kérelmezőjének.

Amennyiben az etikai bizottság vagy annak elnöke maga észleli azt, hogy a Szövetség valamely tagja a Szövetség céljaival össze nem egyeztető módon tevékenykedik, úgy saját elhatározásából is lefolytathat etikai fegyelmi eljárást, amelynek határozati javaslatát közvetlenül a közgyűlés elé köteles tárni.

Fegyelmi eljárás esetén a személyiségi jogok védelme érdekében az etikai bizottság – az érintett fél kérésére – tartózkodni köteles határozati javaslatának részletes indoklásától, illetőleg a vizsgálat dokumentációjának nyilvánosságra hozatalától, tartalmi összefoglalását azonban – az ügyben érintettek személyes adatai mellőzésével – köteles írásban rögzíteni és iktatni.

 

5/E) Eseti bizottságok

A Szövetség elnökségének indítványára, vagy bármely tag javaslatára a közgyűlés – 2/3-os arányú döntéssel – eseti bizottságokat is jogosult létrehozni, meghatározott részfeladatok elvégzésére. Amennyiben a közgyűlés ilyen bizottságot létrehoz, úgy annak elnöke is az elnökség tagjává válik. Rendkívüli esetben – két közgyűlés között – a Szövetség elnöksége is felállíthat eseti bizottságot, ennek további működéséről és személyi összetételéről azonban a következő közgyűlés hivatott dönteni.

 

6) A Szövetség képviselete

A Szövetséget önálló aláírási joggal az elnök vagy – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes képviseli.

A bankszámla felett az elnök vagy elnökhelyettes a titkárral vagy – a titkár akadályoztatása esetén – az elnökség bármely tagjával együttesen jogosult rendelkezni.

 

7) A Szövetség gazdálkodása, tagdíj, felelősségi szabályok

A Szövetség vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásából és hozzájárulásaiból képződik. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a Szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A Szövetség tagdíját évente a közgyűlés állapítja meg.

 

8) A Szövetség közhasznúságával kapcsolatos rendelkezések

• A Szövetség tevékenységét minden magyar állampolgár igénybe veheti, közhasznú szolgáltatásaiból tagságán bárki részesülhet.
• A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet a közgyűlés 2/3-os szótöbbségi határozatának engedélyével.
• Gazdálkodása során elért eredményét a Szövetség nem osztja fel, hanem a jelen okiratban meghatározott közhasznú tevékenységeire fordítja.
• A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
• A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
• A Szövetség éves beszámolóját és közhasznúsági mellékletét a naptári évet követő év május 1-ig elkészíti és azt a közgyűlés május 25-ig megtárgyalja. A beszámoló megtárgyalására vonatkozó közgyűlés meghívójához az írásos beszámolót és a közhasznúsági mellékletet is mellékelni kell. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
• A Szövetség határozatai, működésének, szolgáltatásai igénybevétele módja, az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet nyilvános, az bárki számára hozzáférhető. Erre tekintettel a közgyűlés és az elnökség határozatait, az Egyesület működésével és szolgáltatásaival kapcsolatos valamennyi felhívást és közlést, valamint az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a www.prusz.hu honlapon közzé kell tenni.
• A Szövetség iratait a székhelyén köteles őrizni. Az iratok bárki számára nyilvánosak és az egyesület székhelyén előzetes időpont bejelentés esetén hozzáférhetőek, azokról bárki saját költségén másolatot készíthet. A betekintési igényt az Egyesület elnökségéhez kell bejelenteni.

 

9) A Szövetség megszűnése

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szövetsége ( 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 3. Nyilvántartási sz.:01/01/44, Bejegyzési sz.: 7Pk657/1991/2) elnevezésű közhasznú szervezetnek kell átadni.

A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

10) Záró rendelkezések

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény  vonatkozó rendelkezései, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény  és a civil szervezetekre vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok az irányadóak.

 

Záró rendelkezés: A 2014. május 29. napján megtartott közgyűlésén elhatározott alapszabály módosítás az alapszabály 3, 4, 5, 8 és 10 pontját érinti, mely részek dőlt betűvel vannak szedve illetve törölve vannak.

A 2014. december 10. napján megtartott közgyűlésén elhatározott alapszabály módosítás az alapszabály 4., 5.és 9. pontját érinti, mely részek vastag dőlt betűvel vannak szedve illetve törölve vannak.

 

Alulírott ellenjegyző ügyvéd igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Budapest, 2014. december 10.

Novotny Zoltán elnök s. k.
Protestáns Újságírók Szövetsége.