Gerzsenyi Sándor (1933-2019) lelkipásztor, költő, Rát Mátyás-díjas újságíró, énekszövegíró. 1933-ban született Noszvajon, Gyulán érettségizett, majd 1956-ban végezte el a Baptista Teológiai Szemináriumot Budapesten. Orgoványon avatták lelkipásztorrá. Rákoscsabán, Kispest II. gyülekezetben, Csepelen, Rákospalotán és Pécsett volt lelkipásztor. Tehetséges költő, számos verseskötete van. Az „Első kéve” 1980-ban Balog Miklóssal közösen jelent meg. A „Vallomás” 1994-ben, a „Meditáció” 2003-ban, „A századik” 2006-ban, a „Fölfelé a hegyoldalon” 2012-ben, „A keskeny út vándora” 2018-ban jelent meg. 1971-ben elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját, majd 1974-ben tördelőszerkesztői képesítést szerzett. Harminc éven át volt a Békehírnök baptista lap munkatársa, cikkíró, korrektor, lektor, majd két ízben is felelős szerkesztő. Díjait, a Protestáns Újságírók Szövetségének Rát Mátyás-díját 2008-ban, a Magyarországi Baptista Egyház Spurgeon-díját 2015-ben vette át. 2018-tól a kiskőrösi szeretetházban élt, 2019. november 6-án hunyt el.
Emléke legyen áldott!
