Tisztelettel és szeretettel várjuk a diakónia napjára 2012. szeptember 25-én a Deák téri evangélikus templomba. A diakónia napja a Magyarországi Evangélikus Egyház diakóniai szolgálatának ünnepe.
Sztehlo Gábor születésnapján a diakóniában dolgozó munkatársakkal, önkéntesekkel és a ránk bízottakkal adunk hálát az elvégzett munkáért és a kapott lehetőségekért.
Az ünnep programja
13.00 Ünnepi úrvacsorás istentisztelet
Az igehirdetés szolgálatát dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke végzi.
Az istentisztelet keretében kerül sor az év diakóniai munkatársa, az év szponzora és az év önkéntese díjak átadására
Köszöntőt mond Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrás Minisztérium
15.00 Az Ancilla Domini – Túrmezei Erzsébet-emlékkönyv bemutatója.
A könyvet bemutatja Radosné Lengyel Anna, a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője, az MEE országosfelügyelő-helyettese
15.30 Koszorúzás Sztehlo Gábor szobránál
Közreműködik a lajoskomáromi evangélikus rézfúvószenekar
Vezényel: Decmann Erzsébet
16.00 Fogadás a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében
Kérjük, részvételi szándékát jelezze a felnottkepzes@lutheran.hu e-mail címen vagy a 06-1/486-3548-as faxszámon 2012. szeptember 21-ig.
Több mint száz évvel ezelőtt a Somogy megyei Niklán fiatal leány nevelkedett két testvérével együtt. Szabadidejében sok időt töltött a temetőben, gondozta a koszorús költő, Berzsenyi Dániel sírját. Sokat ábrándozott arról a hatalmas síremlék mellett, miért nem lehetett ő is költő. Szerette volna „álmodni a kibeszélhetetlent és érezni a kimondhatatlant”. De nemcsak ábrándozott, imádkozott is: „…ha gyermekem lesz, azzal áldd meg, / amivel nem áldottál meg engem! / Ha gyermekem lesz, dalolhassa ki, / mit lelke érez, szíve gondol. / És dal legyen a kacagásból, / és dal legyen a fájdalomból.” Ez a niklai leány Túrmezei Erzsébet édesanyja volt. Ezért az édesanyai imádságért vallhatta Túrmezei Erzsébet költő-műfordító, diakonissza főnökasszony: „egész költészetem… meghallgatott imádság!” Így lett énekké öröme, így lett énekké könnye is.
Reményik Sándor „Jézus Krisztus poétájának” nevezte, de Túrmezei Erzsébet több is volt ennél: igehirdetője volt Krisztusnak. Amit belőle megértett, azt szívében átforgatta, lelkében megemésztette, csengő verssorok és rímek segítségével leírta, kifejezte. S tette ezt a minden alkotó művészt és minden igehirdetést inspiráló Szentlélek Úristen segítségével. Túrmezei Erzsébet egész életében ancilla Domini, az Úr szolgálóleánya volt.
Erzsébet testvér, a diakonissza főnökasszony, a költő és műfordító itt élt közöttünk a teremtő Isten ege alatt, a kegyelem ege alatt s az örökkévalóság fényében. Uráról tett bizonyságot egész életében. Ennek a művészi eszközökkel is kifejezett folyamatos bizonyságtételnek kíván emléket állítani a születése 100. évfordulójának alkalmából készült, gazdagon illusztrált emlékkötet, amelynek szerkesztője és szerzői Erzsébet testvér lelki és szellemi kincsekben páratlanul gazdag életének legfontosabb területeit igyekeztek bemutatni. Az emlékkötet összeállítói e szerteágazó bemutatás során arra is vállalkoztak, hogy Túrmezei Erzsébet szolgálatának a Magyarországi Evangélikus Egyházban s az egész magyar kereszténység életében betöltött jelentőségét is méltó módon összegezzék és értékeljék.
Száz évvel ezelőtt, 1912. február 14-én született Túrmezei Erzsébet diakonissza-költőnő, a Fébé Evangélikus Diakonisszaegyesület 1990. évi újraindulása utáni első főnökasszonya, Balassagyarmat, Budapest-Józsefváros és Csömör díszpolgára. Túrmezei Erzsébet költő, műfordító, diakonissza országosan ismert személyisége a hazai vallási irodalomnak és kiemelkedő alakja az evangélikus egyház 20. századi történetének.
A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Bizottságának döntése nyomán az idei esztendőben az egyház ezt a centenáriumot helyezi diakóniai szolgálatának középpontjába.
Az evangélikus egyház Túrmezei Erzsébet-emlékbizottságának döntése értelmében emlékkönyv készült a diakonissza tiszteletére, amelynek bemutatójára 2012. szeptember 25-én, a diakónia napján kerül sor. Az Ancilla Domini – Túrmezei Erzsébet-emlékkönyvet Kőháti Dorottya szerkesztette, a kötetben számos írás, tanulmány és családi fotók, dokumentumok, irodalomtörténeti érdekességek – például Túrmezei Erzsébet levelezése Reményik Sándorral – kaptak helyet..